RÉSZLETEK A KÉSZÜLŐ KÖNYVBŐL:

„A falak és a tér, azaz a szilárd anyag és az üresnek tűnő anyagtalanság összefüggése és egymásrautaltsága tehát nem elvont filozófiai vagy spirituális fogalmak, hanem a mindennapjaink megtapasztalható realitása. Még ha ennek a titkos kapcsolatnak nem is vagyunk tudatában, akkor érezzük jól magunkat valahol, amikor egészséges a tér és a falak, illetve az alaprajz és a berendezés aránya. Ez az arány azonban mindenhol más, hiszen egyszerre idomul hozzánk, a hely funkciójához – legyen az egy otthon valamelyik szobája vagy bármilyen világi, illetve szakrális közösségi tér – és ideális esetben a hely szelleméhez. Ezek teljessége úgy is elképzelhető, mintha valamennyi épület – így otthonunk is –, saját látható, illetve láthatatlan energia struktúrákból állna. Talán úgy is mondhatjuk, hogy az épület olyan egyedi szerkezettel rendelkezik, ami nemcsak a hely minőségét határozza meg, hanem valamilyen különleges módon magában hordozza az ott lehetséges események és élethelyzetek teljes spektrumát. Mindezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy amikor kialakítjuk életterünket, miden esetben egy találkozás történik. Két energetikai rendszernek kell megismerkedni és összhangba kerülni egymással: az épületnek és nekünk.”


„Izgalmas párhuzamot vélek felfedezni otthonunk struktúrája, és a világon talán a legtökéletesebb és legszebb természetes képződmények, az ásványok kialakulása és rendszere között. Ahogy a drágakövek tulajdonságait belső szerkezetük, azaz atomjaik szabályos geometriát követő csodálatos elrendezése – a kristályrendszerük – adja, úgy otthonunk váza és energetikailag meghatározó eleme az alaprajz, valamint a falak által kijelölt és körbehatárolt tér. Tapasztalatom szerint, a különböző terek – a drágakövek felépítéséhez hasonlóan – a helyiség valamennyi pontján ugyanazt az egyedi minőséget képviselik. Tehát ugyanolyan szabályos és stabil energiával találkozunk egy négyzet alapterületű helyiség sarkaiban, az oldalfalak mentén, vagy éppen középen. Szabálytalan, sokszögű alaprajz esetén pedig teljesen másféle minőségeket tapasztalhatunk, és bizonyos időbe telhet, amíg találunk egy olyan számunkra kellemes helyet, ahová jól esik leülni.”


„A tér-lélek-tan szempontjából nemcsak az otthonunk alaprajza árul el sok mindent, illetve rejt megfejtendő titkokat, hanem a berendezés módja és a mozgásterünk is. Hiszen a bútorok azon túl, hogy a kényelmünket szolgálják és segítik életünket, önálló helyet foglalnak el. A térből a berendezési tárgyak által kiszakított helyen pedig az embernek nincs keresni valója, csak a fennmaradó tér az övé, ott tud létezni és mozogni. Az életünket meghatározó számos tényezőhöz hasonlóan, lakóterünk berendezésekor, és mozgástereink kialakításakor is különböző mintákat követünk. Bárhol élünk a világban, az adott kor és társadalom általánosan elfogadott normái és divatja hat ránk… Az aktuális trendek néha megnehezítik, hogy olyan életteret alakítsunk ki, ami valóban rólunk és nekünk szól és minden szinten minket támogat. Ismerős lehet az a bosszantó érzés, amikor sehol sem kapható az az egyszerű és kényelmes kanapé vagy fotel, amelyre vágyunk – pusztán azért, mert a tervezők éppen más irányban képzelik el az ülőgarnitúra jövőjét.”


„Amikor tudatosabban alakítjuk a környezetünket, elsősorban az otthonunkat, és legyőzve a birtoklási vágyunkat kevesebb tárggyal is beérjük, elkerülhetjük a jelen kor egyik veszélyét: nem esünk az anyag fogságába. Ha ellenállunk a fogyasztói társadalom nyomásának, azaz hogy olyan dolgokat is megszerezzünk, amelyekre valójában nincs is szükségünk, akkor a külső elvárások már nem korlátozzák lelki mozgásterünket. Ugyanakkor, itt nem az a lényeg, hogy a külvilággal vagy a társadalommal álljunk szemben, hiszen a lelki mozgásterünk elsősorban nem ennek függvénye. Fontosabbnak tartom, hogy saját magunkban találjuk meg azt a mindenki számára egyedi lelki dimenziót, amely a boldog élet egyik kulcsa lehet. Ezzel párhuzamosan pedig otthonunk terein is lazíthatunk, illetve olyan személyes közeget teremthetünk, amely valóban teret enged életünk kibontakoztatásához, és nem gátolja azt.”


„Előfordulhat, hogy úgy érezzük, látszólag minden külső ok nélkül nem stimmel valami az életünkben, mintha bizonyos testi-lelki energiáink megrekedtek volna. Érdemes ilyenkor új szemmel, a nem könnyen láthatóra is figyelve körülnézni lakóterünkben. Egy berendezett otthonban nem nehéz lekövetni közlekedési irányaink és útvonalaink rendszerét és dinamikáját. Ha végiggondoljuk például, hogy a reggeli rutinunk – amelyre általában a hálószoba - fürdőszoba - konyha háromszögben való ingázás a legjellemzőbb – során hányszor, milyen sorrendben megyünk egyik helyiségből a másikba, és mindezt hány éve tesszük szinte naponta, nem nehéz felismerni, hogy mozgásunkkal milyen erős energia-ösvényeket hozunk létre a térben. Ezek a láthatatlan erőterek pedig mágnesként hatnak vissza ránk, azaz ösztönös mozgáspályáink valójában egy többé‒kevésbé kötött energia útvonal mentén vezetnek. Ennek tudatában egyetérthetünk abban, mennyire nem mindegy, hogy szabadon meg-megújulva élünk otthonunkban, vagy ugyanazokat a fizikai és szellemi ösvényeket követjük évek, évtizedek óta.”